Ízelítő a kiálított tárgyakból

  • Ízelítő a tárlatból
  • Ízelítő a tárlatból
  • Ízelítő a tárlatból
  • Ízelítő a tárlatból
  • Ízelítő a tárlatból
  • Ízelítő a tárlatból
  • Ízelítő a tárlatból
  • Ízelítő a tárlatból
  • Ízelítő a tárlatból
  • Ízelítő a tárlatból
  • Ízelítő a tárlatból
  • Ízelítő a tárlatból
  • Ízelítő a tárlatból
  • Ízelítő a tárlatból
  • Ízelítő a tárlatból
  • Ízelítő a tárlatból
  • Ízelítő a tárlatból
  • Ízelítő a tárlatból
  • Ízelítő a tárlatból
  • Ízelítő a tárlatból
  • Ízelítő a tárlatból
  • Ízelítő a tárlatból
  • Ízelítő a tárlatból
  • Ízelítő a tárlatból
  • Ízelítő a tárlatból
  • Ízelítő a tárlatból
  • Ízelítő a tárlatból
  • Ízelítő a tárlatból
  • Ízelítő a tárlatból

Látogatók száma

Tartalom találatai : 135303


Pincemúzeum lesz Beregszászban PDF Nyomtatás E-mail

A

 Beregszászban járó turisták nézelődésének egyik állomása a II. Rákóczi Ferenc tér, az itt található műemlék épületek, köztük Bethlen-Rákóczi-kastély, a Grófudvar. Hét esztendeje itt nyitotta meg kapuit a Beregvidéki Múzeum, amely Sepa János igazgató és munkatársai buzgóságának köszönhetően valódi közgyűjteménnyé nőtte ki magát. Az érdeklődő itt betekintést nyerhet a 900 éves város történetébe, megismerheti neves szülötteit, illetve számos történelmi és néprajzi emléket, amelyek Beregszász és Bereg megye múltjához kötődnek.

Senki nem gondolná, hogy az egyedülálló múzeum fennmaradási problémákkal küzd. Az épület, amelyben az intézmény helyet kap, állami tulajdon, Ukrajna Oktatási és Tudományos Minisztériumának fennhatósága alatt áll, mivel itt működik a Beregszászi Szolgáltatóipari Líceum. A múzeumnak a Grófudvarban való „tartózkodásáért” a jövőben havi kettőezer hrivnya bérleti díjat kell fizetnie, ami egész évi saját bevételükkel egyenlő. Azaz saját forrásból képtelenek előteremteni az összeget.

Sepa János igazgató azonban az anyagi nehézségek ellenére is az intézmény bővítésén gondolkodik. A nemrég megkötött új bérleti szerződés értelmében a múzeum megkapta használatra a kiállítótermek alatti pincehelyiségeket is. Az igazgató úr itt szőlészeti-borászati múzeumot szeretne kialakítani. Sepa Jánost a terveiről kérdeztük.

— Azt sokan tudják, hogy a Bethlen-kastély, ahol a Beregvidéki Múzeum is helyet kap, Beregszász legrégebbi épülete, de mit tudhatunk a pincéről?

— Kutatásaim szerint az épület nem 1629-ben épült, hanem 1327-ben. 1556-ig Domonkos-rendi kolostor működött benne. Kutatásaimat külföldi levéltárakban, többek közt a prágai levéltárban folytattam. Innen kaptam a Domonkos-rendi kolostor történetét. A szovjet érában légvédelmi pinceként használták. Sokáig kihasználatlanul állt, az utóbbi időben a bejárati részt a szolgáltatóipari líceum humanitárius segélyek ideiglenes raktáraként szolgált. Ezt a közel 700 éves pincét szeretném bemutatni a nagyközönség számára. Úgy gondoltam, hogy ebben a pincében egy szőlészeti-borászati múzeumot hozok létre.

— Miért éppen szőlészeti-borászati múzeum?

— Vidékünkön évszázados hagyományai vannak a szőlőtermesztésnek, a borászatnak. Bereg vármegye és a Beregszászi járás címerében is szerepel a szőlőfürt. A Beregszászt övező hegyeken, dombokon a legfinomabb szőlők teremtek. Felmenőink közül nagyon sokan dolgoztak a szőlőültetvényeken, és keresték verejtékes munkával a kenyerüket. Városunkat híressé tették Czeiner Nándor és Linner Bertalan nemesítők. Szőlőink eljutottak Varsóba, Kassára. Jelenleg Beregszászban működik Ukrajna egyetlen borrendje, amely a Szent Vencel nevet viseli. A borrend szervezésében már 9 alkalommal rendeztek nemzetközi borfesztivált a városban.

Ezeket a helyiségeket a Bethlenek és a Rákócziak használták, s valószínűleg ők is ezekben a pincékben tartották a borokat. Méltóbb helyre nem is kerülhetne egy szőlészeti-borászati tárlat.

— A múzeumnak már most is van szőlészettel-borászattal kapcsolatos kiállítási anyaga?

— Természetesen. Jelenleg hat vitrinben találhatóak ezek a tárgyak a harmadik teremben. Itt azonban nincs lehetőség bővítésre, nincs hely nagyobb tárgyak elhelyezésére. Felvettem a kapcsolatot a Tokaji Múzeummal, amely gazdag szőlészeti-borászati kiállítási anyaggal rendelkezik, ahonnan nagyon jó ötleteket kaptam. A Beregszászi járásban van egy szőlész, aki több mint kétszáz fajta szőlőt termeszt a birtokán. Szeretném ezeket a szőlőfajtákat is bemutatni egy fotókiállítás keretein belül.

— A pince meglehetősen elhanyagolt állapotban van…

— Igen. Nagyon sok munka áll még előttünk, amíg be tudjuk rendezni a termeket. A csaknem 160 m2 alapterületű helyiségekben nincs víz, nincs világítás, nincs fűtés, a padló is elkorhadt, teljesen cserélni kell.

Élve az alkalommal, szeretném felkérni Beregszász és a járás lakosait, a külföldön élő honfitársaimat, mindenkit, akinek nem közömbös történelmi múltunk emlékeinek a sorsa, hogy segítsenek a nagyközönség számára is mihamarabb elérhetővé tenni a mind építészeti, mind szőlészeti-borászati szempontból érdekes részleget. Legyen az anyagi vagy tárgyi eszköz, vagy akár kétkezi munka — bármilyen segítséget szívesen fogadunk.

— Mikorra tervezi az új részleg megnyitását?

— Jövő év márciusában kerül megrendezésre a X. Beregszászi Nemzetközi Borfesztivál, s én szeretném, hogy addig elkészüljön ez a pince, mint szőlészeti-borászati múzeum.

— Történt-e előrelépés a bérleti díj kifizetése terén?

— Halász László, a járási művelődési és turisztikai osztály vezetője és a járás más vezetői megígérték, hogy lehetőségeikhez mérten támogatni fogják a múzeumot. Természetesen az lenne a legjobb, ha az épület tulajdonjoga a városra vagy a járásra szállna át, akkor a helyi hatalom rendelkezhetne róla. Esetleg kibővítenék a líceum Munkácsi úti részlegét, és az intézmény teljes egészében átköltözhetne. Ezt az épületet pedig átadnák a múzeumnak. Hiszen ennél szebb, jobb, történelmileg átitatottabb helye a járásnak és a városnak nincs a múzeum számára.

— Köszönöm a beszélgetést. Tervei valóra váltásához sok sikert és kitartást kívánok!

Szemere Judit (Független Újságírók Szövetsége)