Ízelítő a kiálított tárgyakból

  • Ízelítő a tárlatból
  • Ízelítő a tárlatból
  • Ízelítő a tárlatból
  • Ízelítő a tárlatból
  • Ízelítő a tárlatból
  • Ízelítő a tárlatból
  • Ízelítő a tárlatból
  • Ízelítő a tárlatból
  • Ízelítő a tárlatból
  • Ízelítő a tárlatból
  • Ízelítő a tárlatból
  • Ízelítő a tárlatból
  • Ízelítő a tárlatból
  • Ízelítő a tárlatból
  • Ízelítő a tárlatból
  • Ízelítő a tárlatból
  • Ízelítő a tárlatból
  • Ízelítő a tárlatból
  • Ízelítő a tárlatból
  • Ízelítő a tárlatból
  • Ízelítő a tárlatból
  • Ízelítő a tárlatból
  • Ízelítő a tárlatból
  • Ízelítő a tárlatból
  • Ízelítő a tárlatból
  • Ízelítő a tárlatból
  • Ízelítő a tárlatból
  • Ízelítő a tárlatból
  • Ízelítő a tárlatból

Látogatók száma

Tartalom találatai : 135299


Szõlészeti-borászati részleggel bõvül a Beregvidéki Múzeum PDF Nyomtatás E-mail

L

elki szemeim előtt megelevenedik a kép: kádakkal teli szekerek ereszkednek le a Beregszászt – az idősek által még gyakran Lampertszásznak nevezett várost – félkörben ölelő hegyláncolatról. De jöhetnek akár a Csipkegödörből, a Darvasról, a Bocskorról, a Kalmárról, vagy bármilyen más dűlőből, mindegyiküknek itt, a Barátok utcájánál felállított vámon kell végighaladniuk, és természetben megfizetni a fejedelem által kirakott adót… Bent a grófudvarban hatalmas vesszőkötegekkel megerősített kádakban fiatal legények tapossák a szőlőt.

Arrább hatalmas bálványprést raktak meg összezúzott szőlővel. A pince ajtajában álló kulcsár pedig lelkiismeretesen számolja, majd sercegő lúdtollával papírra veti, hány vödör must kerül a lent sorakozó hatalmas hordókba.
– 1629 után, amikorra Bethlen Gábor erdélyi fejedelem már felújíttatta az épületet, valószínű, hogy ezeket a hatalmas alagsori termeket borospincéknek, raktáraknak használják hosszú időn át – áll meg a boltíves helyiség közepén Sepa János, a Beregvidéki Múzeum igazgatója. – És most, hogy intézményünk nemrég bérbe kapta, szeretnénk benne megnyitni a múzeum szőlészeti-borászati részlegét, ahol a szőlővessző elültetésétől kezdve nyomon követhetnénk a szőlő gondozásának és feldolgozásának hosszadalmas és fáradságos útját. Hogy aki ide betér, az látva lássa, hogy egy pohár bor előállítása mennyi verejtékes munkába kerül. Természetesen az itt felállított tárlókban megelevenedik majd a múlt is: az őseink által használt különböző borászati eszközök és dokumentumok révén bemutatásra kerülne a Beregszászi Borvidék gazdag történelme.
– Ha jól belegondolunk, ennek a múzeumnak már több évtizeddel ezelőtt létre kellett volna jönnie…
– Szerintem is egy csaknem évszázados mulasztást kell most sürgősen bepótolni. Hisz más, történelmi borvidékekkel rendelkező vársokkban már a múlt század húszas-harmincas éveiben megszülettek az ilyen típusú gyűjtemények. Most tehát mindenképpen példás összefogásra van szükség.
– A korabeli tárgyak összegyűjtésére gondolunk?
– Természetesen arra is, ám amíg a hatalmas százhatvan négyzetméternyi terem berendezéséhez hozzálátunk, rengeteg az elvégezésre váró teendő. A szovjet érában ugyancsak elhanyagolták ezt az épületet – a beregszásziak többsége grófudvarnak ismeri –, elavult annak tetőszerkezete, csatornarendszere, hosszú idő óta nincs megoldva az esővíz elvezetése, emiatt átnedvesedtek a néhol két méter vastagságú falak. Éppen ezért itt a pincében el kell távolítani a belső vakolatot, felszedni az elkorhadt padlózatot. Most érett meg az idő arra, hogy létrehozzunk egy korszerű vizesblokkot.
– Hatalmas munka…
– Ennyi pénzt fenntartóinktól, a járási tanácstól hiába is kérnénk. Elsősorban pályázatok révén szeretnénk előteremteni a felújításhoz szükséges öszszeget. És természetesen számítunk minden beregszászi és a környéken élő lokálpatriótára. Jól jön mindenféle segítség, akár ötlet, akár jó tanács formájában, akár úgy, hogy valaki a fizikai erejét, vagy például szállító erejét ajánlja fel. Leghamarább, miután levertük a vakolatot és felszedtük az elkorhadt padlót, és elszállítjuk a hatalmas mennyiségű szemetet, szeretnénk téglával lerakni a pince padlózatát. Mindez hatalmas összeget emészt fel, éppen ezért arra gondoltunk, hogy téglajegyet bocsátunk ki, s hogy az adományozók nevét valami módon megpróbáljuk megörökíteni. A múlt század harmincas éveiben Beregszászban volt már ehhez hasonló akció. Közadakozásból így épülhetett meg a beregszászi gimnázium internátusa. Mindemellett továbbra is várjuk azoknak a jelentkezését, akik társadalmi munkában szeretnének hozzájárulni a múzeum ezen részlegének mihamarabbi létrejöttéhez. Megbeszéltük: az egyik hétvégén a borlovagokkal együtt munkaszombatot tartunk. Aki fontosnak tartja ennek az ügynek a felkarolását, az remélhetően csatlakozik hozzánk. 

 

Kovács Elemér / Kárpátinfo hetilap