A borkultúra érdekében Nyomtatás
Írta: Administrator   
2007. január 09. kedd, 19:39

S

epa János, a Beregvidéki Múzeum igazgatója valóban szívvel-lélekkel teszi azt, amit vállalt, hiszen nap mint nap azon fáradozik, hogy a múzeumot bővítse, kiállítási anyagát színesebbé, látványosabbá tegye. Alig néhány hónap alatt gyűjtötte össze a különböző borokat, a borászatról, szőlészetről feljegyzett adatokat, régi újságcikkeket, könyveket, hogy megnyithassa a bormúzeumot. Sikerült tehát újra nagyot alkotnia. — Mivel a szőlőfürt benne van mind a Bereg vármegye, mind a Beregszászi járás címerében, úgy gondoltam, hogy a Beregvidéki Múzeumban helyt kell adni annak a kiállításnak,

 

amely a beregszászi borászatot és szőlészetet mutatja be — mondta Sepa János a megnyitón.
Az igazgató történelmi emlékeztetőt tartott vidékünk borászatáról egészen az 1200-as évektől kezdődően. Szavai szerint iratok igazolják, hogy már 1247-ben foglalkoztak borászattal, szőlészettel itt.
A múzeumban megtekinthetőek a borászati szaklapok, folyóiratok, fotók 1897-től napjainkig. Érdekességként kiemelnénk Petőfi Sándor Igyunk című versét 1847-ből.
— 37 éves borkülönlegességek is láthatóak, például a Beregszászi Borgyárból való Trojanda Zakarpattya. Köztudott, hogy e gyár termékei jól ismertek voltak annak idején az egész Szovjetunió területén.
Napjainkban a beregszászi, a muzsalyi hegyen egyre többfajta szőlőt telepítenek a régi, elhanyagolt ültetvények helyére. Igyekeznek visszaállítani a bor presztízsét. 2000-től rendszeresen megrendezik vidékünkön az egyre népszerűbb borfesztiválokat. Ezeken a Beregvidék borosgazdái jobbnál jobb nedűkkel rukkolnak elő, öregbítve az ezeréves hagyományt. A vitrinekben megtekinthetőek többek között az Urszta János, Parászka György, Sass Károly, Varga Béla, Dancs János, Jakab Sándor, Sass Zsolt által készített díjnyertes nedűk, valamint az általuk elnyert oklevelek.
Nemrégiben napvilágot látott a helyes borivás tízparancsolata, amivel minden látogató megismerkedhet. Megtalálhatóak itt az eddig megrendezett borfesztiválok programfüzetei is. Leírni természetesen nem lehet mindazt, ami a bormúzeumban kiállításra kerül: ahhoz oda kell látogatni, és saját szemmel megtapasztalni a sok értékes, olykor egyedi tárgyat.
— Sajnos, Ukrajnában nem elterjedt, mondhatnánk úgy is, nem divat a bor fogyasztása. Az emberek még mindig jobban kedvelik a vodkát, pedig micsoda különbség van a több mint ezeréves borkultúra és a vodka között... — mondta mintegy kérdően a házigazda.
— Jó, hogy van ilyen ember, aki ezzel is foglalkozik Beregszászban. Én nem a múlttal, inkább a jövővel kapcsolatban szeretnék néhány gondolatot megosztani Önökkel — mondta Csanádi György, a Beregi Hírlap egykori főszerkesztője. — Beregszász és a beregszászi borvidék megérdemelné, hogy legyen egy különálló szőlészeti és bormúzeuma. Fel kellene karolni ezt az ügyet, hiszen régen a bor és a szőlő volt a Beregvidék kenyere. Kiemelte, hogy mindenképpen egy megfelelő pincére lenne szükség, s nem is kell messze menni: a Bethlen-kastély épülete alatt lévőt kellene csak rendbe hozni.
Galajda József, a 16 tagot számláló Beregszászi Szent Vencel Borrend ceremóniamestere átadta Bihari András, a Szent Vencel Borrend nagymestere köszönőlevelét Sepa Jánosnak.
Csengeri János, a beregszászi ügyfélszolgálati iroda vezető konzulja gratulált a bormúzeumhoz, s további sok sikert kívánt az igazgató tevékenységéhez.
Sepa János végül borkóstoló keretében bemutatta a cseppmentes borkitöltés fortélyát vendégeinek. 

 

-hegedűs-

Módosítás dátuma: 2011. február 09. szerda, 20:58